Az egyik pénzügyi szolgáltatót elég érzékenyen érintette, hogy reklámüzenetei nem voltak egyértelműek. Ez az esemény ihlette az alábbi fiktív történetet:
Az Ügynök csendesen ült az irodában, és reggeli kávéját szürcsölgette. A monitoron az aznap esedékes behajtások alanyainak névjegyei sorakoztak katonás rendben: - …Bálint, Békési, Bognár, Horváth, Horváth, Kelemen, Kollár, Karavinszki, Molnár, Nagy, Névai, Sallai, Takács, Weissman, Zontai.. – morzsolgatta a neveket magában.
- Weissman? Mi a szar? Egy Weissman? – csattant fel hirtelen. – Ez nem lehet igaz! Hová fajul ez a világ?
Gyorsan kinyomtatta a listát, felhörpintette az utolsó korty feketét, és elviharzott.
Ez is egy átlagos napnak indult. Az Ügynök, alapos ember lévén, pontosan megtervezte, hogy a nap melyik szakaszában kit keressen fel, figyelembe véve az adósság nagyságát, a kötelezett fizetési hajlandóságát, azt, hogy hó eleje vagy éppen vége van-e, a közlekedési anomáliákat, sőt, még arra is figyelt, hogy történt-e bármi, a nemzetet önérzetében sértő esemény a közelmúltban. Tapasztalatai szerint, ugyanis ilyen események után – például nemzeti labdarúgó tizenegyünk veresége – az emberek kevésbé éreztek késztetést a törlesztő részletek kiegyenlítésére.
Az Ügynök szerette ezt a hivatást, bár tudta, hogy őt egyáltalán nem szívlelik az ügyfelek. Persze, ez nem kimondottan az ő személyének szólt, hanem általában az ügynököknek. Adósságot behajtani nem akárkinek való munka. A fizikum nem minden, ide sok-sok intelligencia, jó emberismeret és nem utolsó sorban, kitartás, rengeteg kitartás szükséges. Az Ügynök rendelkezett ezen tulajdonságokkal, állhatatosságára pedig különösen büszke volt. Sokszor nevezte viccelődve magát – persze, csak gondolataiban – dögkeselyűnek, lévén a legvégsőkig kitartott. Ilyenkor, megjelent az arcán egy, minden másiktól megkülönböztethető félmosoly, amiről a felületes szemlélő könnyen hihette, hogy az Ügynök magában, rajta élcelődik.
A délelőtt hamar eltelt, ugyanis az erre az időszakra tervezett hat látogatásból, mindössze egy volt sikeres. A többieket nem sikerült elérnie. Ezen az Ügynök egyáltalán nem idegesítette fel magát. Jól tudta ugyanis hogy az esetek nagy részében az adósok, bár otthon vannak, de nem nyitnak ajtót, reménykedve, hogy ezzel megússzák a törlesztést. Egy valamivel azonban nem számoltak. Ez pedig az Ügynök már említett állhatatossága.
Jobban ismerte ő az ügyfeleit, mint azok saját magukat. Bevált szokása volt lecsapni gyanútlan áldozataira, mikor azok reggel viszik a gyermekeiket óvodába, iskolába, de kedvenc vadászterületei közé tartozott a BKV valamennyi járata is. Rosszabb volt, mint egy ellenőr. Addig nem engedte leszállni a fizetni nem akaró delikvenst, míg az meg nem nyitotta tárcáját. Előfordult, hogy egy, a közeli hozzátartozójától végső búcsút vevő ügyfelet a ravatalozóban bírt rá, hogy fizesse ki több heti tartozását.
Ilyen volt hát az Ügynök. Egy könyörületet nem ismerő gép, aki még attól sem hatódott meg, ha egy kétségbeesett adós öngyilkossággal fenyegetőzött, és teljes mértékben hidegen hagyták a feléje intézett halálos fenyegetések is.
Miután megebédelt, leült kedvenc parkjában, elolvasott egy cikket a Veterán autós magazinban, - élt-halt a régi járművekért, csendben dédelgetett álma volt, hogy egyszer, ha már visszavonult, vásárol magának egy régi Lambót - majd felkerekedett, hogy abszolválja a délutáni négy küldetését.
Már késő délutánra járt az idő, amikor becsöngetett a következő címhez. Maga sem tudta, hogy mitől, de hirtelen, egy megmagyarázhatatlanul furcsa érzés kerítette hatalmába. Nem tudta mire vélni a dolgot, de úgy érezte, valami jelzésféle lehet, ami óvatosságra inti. Már legalább ötször csöngetett. Rendszerint, ha nem nyitottak ajtót, húsz másodperces szünetekkel, tízszer szokta megnyomni a csengőt, pontosan tíz másodpercig, majd ezt követte a folyamatos, egyperces végszó. Most azonban csak kitöltötte a szokásos felszólító üzenetét, amely kijózanító tömörséggel tudatta ügyfeleivel, hogy milyen következményekkel jár, ha adósságukat nem törlesztik szerződés szerint. Kitűzte a cetlit az ajtóra és megfordult, hogy elhagyja az épületet. Ekkor, hirtelen feltárult az ajtó és egy ellenállhatatlan erő berántotta az Ügynököt a lakásba...
„A Provident szerint mások nem értik, hogyan működnek
Tüntetés szerveződik a többszáz százalékos THM-eket alkalmazó Provident ellen, a cég inkább tárgyalóasztalnál vitatkozna. A szolgáltató szerint nincs semmi különös az ügyfélkörükben, noha egy adós nemrég megölte az egyik ügynöküket.”
- Bala